Citistar Selencion díjátadó 2. rész

Elérkezett a díjátadó napja. Sajnos a párom nem tudott velem tartani, de egyik haladó tanítványom, Szilvi elkísért. Jótékonysági gála volt a díjátadóval összekötve és menüt is lehetett kérni, de mi olyan későn már nem akartunk enni. :) 19:00 órakor kezdődött az egész. Mikor odaértünk, egy nagy sor állt az ajtóban, amit először nem értettem, de mire az ajtóhoz értünk, kiderült, hogy a szervezők minden vendéggel és kísérőjével egy közös fotót készíttetnek, majd a vendégeket az asztalhoz kísérik.

Az asztaloknál ki volt írva az ültetési rend. Lassan megérkezett mindenki. Egy asztalhoz kerültünk a büki Lunah Hastánctrióval, akik később a műsorban táncoltak. Örültem nekik, már valamennyire ismerjük egymást, és gondoltam tudunk majd pár szót váltani. Velünk szemben egy házaspár ült, a férfi ismerős volt. Kezet nyújtott, és bemutatkozott: Déri Norbertnek hívják. Akkor esett le, azért volt ismerős, mert egy héttel ezelőtt a Dorottya bálon ő készítette a fotókat a fellépésünkről. Meg is jegyezte, hogy nagyon szépen táncoltunk. :)
Elkezdődött a díjátadó, és egy kicsit "meg is ijedtem" - nem számítottam rá, hogy én megyek ki először-, mikor bemondták, hogy az első díjat 2012 év szakemberének, Csuka Adrienn Shamila okleveles hastáncoktatónak adják át. Mialatt a díjért mentem, pár mondatban röviden bemutattak.

Az emléklap átvétele! :)
Köszönöm Németh Imrének és feleségének, Némethné Máthé Ilonának!

Íme, az emléklap, amit kaptam!

A díjkiosztó után vacsora következett, ami alatt Szilvivel kimentünk az előtérbe beszélgetni. Később a fényképész és a felesége is kijött egy-két fotót készíteni (rólunk is készült). Örülök, hogy megismerkedtünk, közvetlen, barátságos emberek.

Szalai Szilvi és én az emléklappal. A fotót Déri Norbert készítette.

Fura volt a sorrend - díjátadó, vacsora, majd ismét díjátadó. Kár, hogy megszakították a vacsorával, mert a vacsorát követően már eléggé nagy volt a hangzavar és nem nagyon lehetett érteni a díjazottak nevét és bemutatását. Kíváncsiak voltunk a büki csoport hastánc bemutatójára - kicsit sajnáltam őket, mert előtte vacsoráztak. Ügyesek voltak, jó volt a zeneválasztás és összeállítás is. Mondanom sem kell, hogy az asztalunknál ülők folyton azt kérdezgették, hogy nekem mi a szakmai véleményem a csoportról és én miért nem táncolok? :)

Szilvivel az asztalnál!

A táncbemutató után már nem akartunk sokáig maradni, mert Szilvi picit még náthás volt, én meg eléggé fáradt. Pár szót váltottunk a Lunah hastánccsoport vezetőjével, Krisztivel, és mivel tetszett a bemutatójuk meg is ragadtam az alkalmat arra, hogy meghívjam őket a VI. Shamila Gálára! :) Hamarosan erről is írok!