Fő tér
A történelmi belváros szerkezetében máig őrzi középkori formáját.
A Fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak.
Innen is kapta nevét a település: Szombathelyen szombaton tartották a heti vásárokat.
A Fő tér már a 13.
században, hasonló formában, azaz háromszög alakban terebélyesedett el, akkor
még a városfalain kívül.
Jelentős alakításokat és felújításokat 2000-ben és legutóbb 2006-ban
végeztek, de a középkori alaprajzát továbbra is őrzi.
A közkedvelt teret számos műemléképület ékesíti (Pl. a híres színésznő
Márkus Emília és az egykori igazságügy miniszter Horváth Boldizsár
lakóháza, de itt találhatjuk meg Joyce kedvenc regényhőse, Leopold Bloom
szülőházát is).
2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a pestis járvány emlékére
állított neogótikus Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott
kapukat ábrázoló címere látható.
Érdemes betérni az OTP bankfiókjába is, ahol az üvegpadló alatt az
egykori Savaria római korból származó maradványai tekinthetők meg.
Forrás: kirandulastervezo.hu/celpont/szombathely/
A szökőkút a Faunok szoborcsoporttal
A Faunok
néven elhíresült szobrok Blaskó János alkotásai.
A három csoportból álló alkotás
többek szerint meglehetősen erotikus, és nem való a Szentháromság
szobor közelébe. Az alkotást a szombathelyi lakosság
körében, mint „Profán Szentháromság-ot”
emlegetik.
Az egyik oszlopon a páros
igazából táncol, még ha az a pozitúra kevéssé is illik bármelyik
tánckoreográfiába. A magasabbra nyúló oszlopfőn egy kis faun ugrabugrál kezében
egy bottal.
A szökőkút szobrai vitathatatlanul
látványos elemei a Fő térnek
és sokan megállnak mellettük egy-két pillantásra, egyesek szerint izgalmas vagy
vicces, sokak szerint felháborító és gyalázatos, de a lényeg, hogy nem kerüli
el közönyösen az emberek figyelmét.
Ez a középső két fotó 2013. március 15-én készült.
Ezt a fotót 2013. szeptember 15-én készítettem.
Ezeket a fotókat 2011. november 4-én készítettem.
Szentháromság szobor
2000-ben a Szentháromság-szobrot, amely Hudetz János
alkotása, visszahelyezték az eredeti helyére a Fő tér nyugati végébe - előtte a
székesegyház előtt állt - így egyfajta
ellenpontja a nem túl vallásos ihletésű Faunok szoborcsoportnak.
A Szentháromság szobor mögött:
Császárkő
2006-ban egy
igen jelentős felújításon esett keresztül a tér. Ekkor került ide a római korra
emlékező Császárkő, továbbá kapott egy új szökőkutat, új burkolatot és padokat.
A tér növényzete hangulatossá teszi a sétát a szintén felújított
műemléképületek között.
Forrás: szombathely.varosom.hu
Forrás: szombathely.varosom.hu
A 2 méter átmérőjű Császárkő napóraként is funkcionál.
A gránitkő a bronz plakettjeivel emlékezik meg azokról a császárokról, akik az ókori Savaria idején kormányozták a Római birodalmat. Emléket állít Claudius, Domitianus, Trajanus, Septimius Severus, Diocletianus és I. Constantinus császároknak.
A Császárkő Blaskó János szobrászművész és Csinger Péter kőfaragó alkotása, melyet 2007. augusztusában avattak fel a Fő téren.
A gránitkő a bronz plakettjeivel emlékezik meg azokról a császárokról, akik az ókori Savaria idején kormányozták a Római birodalmat. Emléket állít Claudius, Domitianus, Trajanus, Septimius Severus, Diocletianus és I. Constantinus császároknak.
A Császárkő Blaskó János szobrászművész és Csinger Péter kőfaragó alkotása, melyet 2007. augusztusában avattak fel a Fő téren.
A Császárkő tetején egy napóra
segítségével megtudhatjuk az időt, azonban jó tudni, hogy a napóra téli
időszámítás szerint lett beállítva, ezért a nyári turistáknak egy órával meg
kell toldaniuk a mutatott időt.
Szombathelyi polgárok szobor
Körössényi Tamás 1985-ben készítette a Szombathelyi polgárok című szobrát, mely egy négyalakos szoborcsoport.
A szoborcsoport azóta is nagy népszerűségnek örvend.
Savaria múltja már kétezer évre tekint
vissza, a férfialakos kompozícióval ennek állítottak emléket, amely a Savariaba
éppen megérkező római polgárokat ábrázolja. A római
férfiak koruk szerint időrendi sorrendben állnak fel, és az élet körforgását
hivatottak szimbolizálni, ahogyan a nemzedékek nemzedékre követik egymást.
A szoborcsoportról 2013. szeptember 15-én készítettem a képeket.
A téren főként
klasszicista, barokk és eklektikus stílusban épültek az épületek, és érdemes is
néhányat kiemelni közülük.
Tavasszal, nyáron és ősszel szép virágok is díszítik a teret:
A Fő tér télen:
a fotókat 2012. december 7-én készítettem:
a következő képeket pedig 2012. december 27-én:
Pár szép hófehér kép 2013. január 14-ből:
Érdekességek a Szentháromság szoborról:
A szombathelyi Fő téren található Szentháromság-szobor története visszanyúlik egészen 1714-ig,
ekkor állíttatták a Szentháromság oszlopot az 1711-es pestisjárvány áldozatainak emlékére.
1716-ban Szombathelyen tűzvész pusztított és az emlékoszlop megsemmisült. A
városnak nagy jelentőségű volt az emlékmű, a tiszteletadás és a megemlékezés,
ezért 1869-ben közadakozásból egy új a ma is látható neoromantikus stílusú emlékművet készíttettek Hudetz
János szobrászművésszel.
A Szentháromság-szobor háromalakos szoborcsoportja, aranyozott kereszttel, aranyozott almával és jogarral,
középen sugárkoszorús galambbal egy lombdíszes fejezetű oszlopon magasodik az
ég felé. A talapzatának fülkéiben carrarai márványtáblákon zsoltár
idézetek és az emlékszövegek olvashatóak.
Ezt a szobrot sajnálatos módon 1932-ben egy nagy erejű szélvihar ledöntötte,
majd 1938-ban rekonstruálták és ekkor az emlékművet keleti irányba a Szent-Márton
templom felé, fordították. Az emlékmű
helyzete egészen 1951-ig nem változott, de akkor parkosításra hivatkozva,
valójában világnézeti okokból úgy döntöttek, hogy a szobornak jobb helye lesz a
Székesegyház előtti téren.
2000-ben a város lakóinak kívánsága szerint, de egyébként egy hosszas vita után
a szobrot felújítva visszahelyezték az eredeti helyére, a város Fő
terére. A vita alapja az volt, hogy
egyesek szerint nem illett a szakrális jellegű szobor a Fő tér már elvilágiasodott arculatába, valamint
építészetileg sem találták odavalónak. Az emlékmű azonban mégis visszakerült az
eredeti helyére, ismét nyugat felé fordítva, ahogyan 1714-ben elhelyezték.
1716-ban Szombathelyen tűzvész pusztított és az emlékoszlop megsemmisült. A városnak nagy jelentőségű volt az emlékmű, a tiszteletadás és a megemlékezés, ezért 1869-ben közadakozásból egy új a ma is látható neoromantikus stílusú emlékművet készíttettek Hudetz János szobrászművésszel.
A Szentháromság-szobor háromalakos szoborcsoportja, aranyozott kereszttel, aranyozott almával és jogarral, középen sugárkoszorús galambbal egy lombdíszes fejezetű oszlopon magasodik az ég felé. A talapzatának fülkéiben carrarai márványtáblákon zsoltár idézetek és az emlékszövegek olvashatóak.
Ezt a szobrot sajnálatos módon 1932-ben egy nagy erejű szélvihar ledöntötte, majd 1938-ban rekonstruálták és ekkor az emlékművet keleti irányba a Szent-Márton templom felé, fordították. Az emlékmű helyzete egészen 1951-ig nem változott, de akkor parkosításra hivatkozva, valójában világnézeti okokból úgy döntöttek, hogy a szobornak jobb helye lesz a Székesegyház előtti téren.
2000-ben a város lakóinak kívánsága szerint, de egyébként egy hosszas vita után a szobrot felújítva visszahelyezték az eredeti helyére, a város Fő terére. A vita alapja az volt, hogy egyesek szerint nem illett a szakrális jellegű szobor a Fő tér már elvilágiasodott arculatába, valamint építészetileg sem találták odavalónak. Az emlékmű azonban mégis visszakerült az eredeti helyére, ismét nyugat felé fordítva, ahogyan 1714-ben elhelyezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése