Ibolyával, a szervezővel már egy ideje jó kapcsolatban vagyunk, és - ahogy a hastáncosoknál ez szokás - visszahívott engem és a csapatomat a szombati napra, a nyílt színpadra táncolni. Bár terveztem a haladóimmal a versenyzést is, sajnos ez most nem jött össze, mert nem készült el az egyenruhánk. Ezen kívül az időnk is kevés volt a felkészülésre, és a lányok nem is nagyon értek rá a hétvégén, ezért úgy döntöttem, hogy egyedül megyek. Tulajdonképpen összekötöttem a kellemeset a hasznossal, mert a hastáncvilág munkatársaként cikket írok a rendezvényről, így a nyílt színpadi fellépésem mellett végig tudtam nézni az egész előadást. Erre is nagyon ritkán van lehetőség, ha valamilyen fesztiválra, gálára megyünk táncolni, tehát ez egy jó alkalom volt.
A vépi hastáncosok, Zsuzsa és Viki neveztek a versenyre, és - hát mire jók a közösségi oldalak, ha nem erre - mivel tudtam, hogy mennek, megkérdeztem őket, van-e náluk egy szabad hely az autóban, amire igennel válaszoltak.
Szombaton reggel kilenc előtt tíz perccel indultunk el Szombathelyről. Én már nagyon vártam ezt a hétvégét, és természetesen a fényképezőgépet sem hagytam otthon, hogy megörökítsek egy-két dolgot a beszámolóhoz!
Útközben kényelmesen a hátsó ülésen! :)
Zsuzsa a "sofőr"! :)
Útközben megálltunk TANK-olni, ami most kétértelmű, mert a kocsi is kapott üzemanyagot, mi pedig tankkal pózoltunk a benzinkútnál! Ezt nem lehetett kihagyni! :)
A képen balról jobbra: Gyürü Zsuzsa, Habda Viki és én! :)
Tíz óra körül már Sopronban voltunk, bár egy kicsit még kocsikáztunk, mire odataláltunk a Hotel Fagusba, ahol a Star of The Orient hastáncversennyel kezdődött a nap 11-kor - egy pici csúszással. A Hotel nagyon szép helyen van, és gyönyörű. A rendezvény a Hotel "aljában volt", ami több emeletes, de nekünk a bejáratnál lefelé kellett mennünk. Nagyon jól, igényesen, szépen lett megoldva minden, az elrendezés, a díszítés is- ami még nem volt teljesen kész az érkezésünkkor, de a bazárosok már ott voltak. A bejáratnál kellett regisztrálni, majd az előtérben török bazár, keleti fotózás volt. Jobbra a nagy teremben a verseny, gála, balra pedig egy hatalmas öltöző.
Bementünk, lepakoltunk, és körülnéztünk a bazárban, amiről pár fotót is készítettem.
gyönyörű öv-melltartók, rázókendők, kiegészítők, ékszerek
hastáncruhák
a kedvencem - a kristálykuckó gyönyörű kristályai! :)
Cuba Libre ékszerek
Itt sorakoztak a versenyzők ajándékai is!
Közben Tóth Péter az orientális fotózáshoz készítette elő a fotós "sarkot".
A teremben pedig készült a gyönyörű díszlet!
az öltöző... sminkelés...
ruhák várnak a sorukra...
A teremben pedig készült a gyönyörű díszlet!
Az öltöző is már kezdett megtelni élettel. Többen megérkeztek, öltöztek, sminkeltek, gyakoroltak, ahogy ez általában lenni szokott.
ruhák várnak a sorukra...
Ibolyával, az egyik szervezővel, aki egész nap a top-on volt!
A tánc után készítettem pár fotót, átöltöztem és megnéztem a versenyt. Voltak nagyon szép táncok, engem Szegedi Anita nyűgözött le a legjobban, de rajta kívül is sok jó csoport, szólista volt.
Az első workshop délelőtt melaya workshop volt, amit Kecskeméti Anett (Kahena) tartott. Ő volt a versenyen az egyik zsűri. Tetszik a stílusa, ahogy táncol, és örülök, hogy most személyesen is megismerhettem.
A táncom után Habda Vikivel és Gyürü Zsuzsával, akik minden versenyen ott vannak és soha nem mennek haza üres kézzel. :)
Bánhidi Zsófi is ott volt, ő kiabált utánam az öltözőben, mert én nem tudtam, hogy ott lesz, és hirtelen meg sem ismertem.:) Sokat beszélgettem vele is, és a közös fotó sem maradhatott el, bár addigra én már átöltöztem. :)
Nagyon fárasztó volt az egész nap, és mivel kicsit Zsuzsáékhoz voltam kötve, mert velük jöttem, és egy helyen szálltunk meg, ezért sajnos nem tudtam ottmaradni a gálán.
Már nagyon éhesek voltunk, mire odaértünk a szállóba, ezért ahogy átvettük a kulcsokat, letettük a cuccainkat, indultunk is tovább - a terveink szerint egy pizzériába. Ahogy ez nőknél lenni szokott, kicsit eltévedtünk az autóval, de ahol leparkoltunk, hogy megkeressük a pizzériát, megakadt a szemünk egy kebaboson, és bementünk. :) Jó választás volt, mert nem kellett annyit várni rá, mint a pizzára kellett volna, és nagyon finom volt igazi helyben sütött pitával. Jól belaktunk, és visszamentünk a szállóba, ahol rögtön rávetettük magunkat az ágyra! :)
Zsuzsa és Viki :)
Ez pedig én vagyok! :D
Aludni nem igazán lehetett itt, mert diákokkal volt tele, hétvége volt, és egész éjszaka ordítottak, hangosan énekeltek, beszéltek a folyosón, sőt még dörömböltek is valahol....szóval egész éjjel a részeg diákokat kellett hallgatni, így elég kialvatlanul ébredtünk.
Minden szobában volt Biblia is, este ezt olvasgattam egy picit.
Reggel összepakoltunk, elkészültünk és lementünk a szálló éttermébe reggelizni. Nagyon szép, igényes étterem volt - egyébként a szobák is nagyon igényesek voltak, és finom volt a reggeli, meg a kávé is. :) Utána kijelentkeztünk és indultunk a workshopokra. Természetesen most is eltévedtünk, így egy picit el is késtünk. Először Ibolya soproni tánctermébe mentünk, de felhívtam és sikerült odairányítania minket a helyszínre.
Az első workshop délelőtt melaya workshop volt, amit Kecskeméti Anett (Kahena) tartott. Ő volt a versenyen az egyik zsűri. Tetszik a stílusa, ahogy táncol, és örülök, hogy most személyesen is megismerhettem.
Melaya workshop, a képeken balról az alsó sorban Tóth-Sebestyén Ibolya, Habda Viki, Kahena, Lehotai Lívia, és én.
A workshop után volt egy kis pihenő, majd délután a következőt, a saidit Tóth Csilla tartotta.
Őt egyáltalán nem ismertem eddig, és örülök, hogy nem maradtam le a workshopjáról, mert nagyon tetszett - egyébként imádom a saidit - az ő stílusa, tánca, kisugárzása is. Igazi nőies bája van Csillának, szép alakja, finom mozgása....nagyon szépen táncol.
Tóth Csillával :)
Csoportkép a saidi ws után is készült. :)
Ismét egy kis pihenő:
Lehotai Líviával és Lepold Ágival :)
Az utolsó workshop beledi volt, amit Hayet tartott. Vele sem találkoztam még személyesen. Hayet leültetett bennünket a földre és elmélettel kezdte a workshopot. Elmondta, hogy a beledi igazából improvizatív tánc, így nem fogunk koreográfiát tanulni, hanem improvizálni fogunk. Az elmélet után betette a zenét és elkezdett improvizálni, mi pedig lekövettük őt. Többféle zenét tett be, gyorsabbat, lassabbat és mindig picit máshogy improvizált rá. Aztán betette újra a zenéket és mi következtünk, csak nekünk kellett improvizálni, és ez így ment két órán keresztül.
Hayet workshopon.
A workshop után összeszedtük a cuccainkat és elsétáltunk a vasútállomásra Ágival, és a férjével (ők is itt aludtak Sopronban, és mint utólag kiderült, ugyanabban a szállóban, ahol mi). Nagyon fáradt voltam, este 7-re értünk Szombathelyre, ahol a párom várt rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése