"Az idei világnap üzenetét Mourad Mrzouki fogalmazta meg: "Próbáld meg, és ha nem sikerül, akkor kezdd újra, de legfőképpen, táncolj, és ne hagy abba a táncot!"A világnap magyarországi üzenetében Timár Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy a tánc a népek, kultúrák szerves függvénye, a mindenkori történelmi idők kifejezője. Minél több táncot ismerünk meg, annál közelebb kerülünk a világ valóságához. "Az ember élete a világmindenség rendjében nagyon rövid. Ezért nagyon fontos, hogy a mozgás művészete, a többi művészeti ággal karöltve, jelen legyen az ember mindennapi életében, és széppé tegye azt" – hangsúlyozza a Kossuth-díjas koreográfus." forrás: hvg.hu
Szombathelyen, mint minden évben különböző táncstílusok jeles képviselői, tánciskolái között mi is három helyszínen szerepeltük, ami megtiszteltetés és öröm számomra. Mivel május 1-je volt, több helyszínen több rendezvényen is részt vehettek az érdeklődők a városban és a környéken, de a gyönyörű napsütéses időnek köszönhetően rengetegen jöttek el a belvárosba a Tánc világnapi rendezvényre is.
Az első helyszín, ahol mi táncoltunk, a Császárkőnél felállított kis színpad volt ragyogó napsütésben. Ez egy 10 perces fellépés lett volna 15 órakor , de sajnos nem igazán jól sült el. A színpad fekete balettszőnyeg borítású volt, ami a tűző napsütésben felforrósodott és szó szerint megégette a talpunkat. Az első számnál még nem éreztük, a másodiknál már emelgettük a lábainkat.
Az utolsó táncunknál már gondolkodtam, hogy leállítom a zenét - csak egy előadó minden körülmények között végigcsinálja, amit elkezdett, ezért még vacilláltam. Akkor kellemetlen, utólag picit vicces is volt, ahogy a táncosaim egymás után vonultak le a színpadról. A végén ketten maradtunk Alettával - aki szerintem végigcsinálta volna, ha nem szólok neki, hogy leállíttatom a zenét. Így is történt, szóltam a hangosítónak, hogy halkítsa le, majd egy gyors meghajlás után elhagytuk a színpadot. Nem vagyok biztos benne, hogy a nézők mind értették mi történt, miért vonulunk le hirtelen - talán csak azok, akik közel voltak a színpadhoz- , ugyanis a végén nem mondták be a helyszínért felelősök. Mindezek ellenére készültek jó fotók a Skracyfoto - nak köszönhetően!
Első számunk a Szulejmán c. film egyik zenéjére - itt még nem volt "forró a helyzet"!
Második számunk egy klasszikus, ahol már nem tudtuk melyik lábunkra álljunk! :)
Ez a kislány a színpad előtt nagyon élvezte az előadást és a zenét is, amire maga is táncra perdült! Persze ő ott lent cipőben sokkal jobban érezhette magát! :)
Utolsó számunknál már sajnos a forró talaj miatt nem tudtuk magunkat
olyan jól érezni, de kitettünk magunkért, mert a képeken semmi nem
látszik.
A szám vége felé már csak ketten maradtunk Alettával.
Itt már leállíttattam a zenét, amivel Aletta is eléggé elbizonytalanodott. "Hol vannak a többiek?" :D
Első táncunk a Marco Polo az amatőr csoporttal.
Másodikként itt is a klasszikusunkat adtuk elő.
Majd szeretett Danánkat táncoltuk... :)
És utoljára a vidám Habibi-t hagytuk! :)
És utoljára a vidám Habibi-t hagytuk! :)
Erről a fellépésünkről a vaskarika is közzétett fotókat: Tánc Világnapja - Savaria tér
A szép időt most is kihasználtuk pár csoportképhez. Foto: Skracyfoto!
Mindenesetre és minden ellenére mi nagyon jól éreztük magunkat ebben az 5 percben! :)
Pár fotó erről is készült a Skracyfoto jóvoltából:
Kiss Aletta és én a végpózban! :)
Két fotót találtam a nyugat.hu oldalán is:
Bonyhádi Zoltán képei
